Péter Pál egyből beleszeretett a murvába

Péter Pál és Varga Kristóf egy igen egyenletesen teljesített Rally2-es szezont tudhat maga mögött, hiszen rengeteg jó szakaszeredményt és versenyt abszolváltak. Sajnos az így is csonka 2020-as év végére elfogytak a Rally2-es versenyzők, viszont Paliék neveztek az idei év egyetlen murvás versenyére is és nagyon élvezték. 

Soha nem versenyeztél még murván. Vonzott már egy ilyen talajtípusú verseny?

– Először is sziasztok, köszönjük szépen az interjú lehetőséget. Navigálni navigáltam már kétszer murván, anno Tergának, de ugye tudjuk, hogy az más tészta. Vonzani nem vonzott, mert úgy gondoltam sokkal autógyilkosabbak ezek a versenyek, viszont innentől kezdve ha tehetem, mindegyik murvás versenyen ott leszünk. Óriási élmény puha talajon menni. Nem terveztünk indulni, de mivel összejött a megfelelő anyagi háttér és a bajnokság pontjai is megkívánták, neveztünk.

Másfajta felkészülést igényelt ez a verseny, mint az aszfaltos megmérettetések?

– Mivel nem tudtuk, hogyan kell felkészülni murvára, ugyanis sose mentünk, segítséget kértem nálam tapasztaltabb emberektől. Ők mondták, hogy mit kell eltávolítani az autóról, milyen rugó kellene, (sajnos mikor megrendeltük volna őket, kiderült meg sem érkezik a versenyig) hova, mit kellene állítani, hogy jól tudjunk szerepelni. Mint utólag kiderült, elég jól sikerült találomra beállítani a futóművet, mert egész jól éreztem magam az autóba, még annak ellenére is, hogy aszfaltra való rugókkal, gátlókkal mentünk.

Kicsit óvatosan kezdtetek, utána viszont elkaptátok a ritmust és egyre jobb időket jöttetek, a végére pedig abszolút másodikok lettetek! Gondolom nem voltál elégedetlen?

– Nem. Abszolút nem voltunk elégedetlenek, a verseny előtti célunk az volt, hogy abszolútban az ötben maradjunk és kategóriában dobogón végezzünk, ami sikerült is. Év végi abszolút negyedik hely, illetve kategória második hely sikerült, amire nagyon büszkék lehetünk első teljes Rally2-es szezonunkban. Úgy gondolom, ha azt is hozzátesszük, hogy mi vagyunk valószínűleg a Rally2 mezőnyében a legkisebb büdzséből gazdálkodó páros, akkor végképp szuper eredmény. A verseny elején azért nem is feszegettem a tempót, ugyanis nem tudtam hogyan kell murván menni. Várpalotán a rajtba beálltunk és élesben tettük meg az első murvás métereinket. A verseny előrehaladtával pedig egyre jobban tudtunk gyorsulni. A Power stage-en már négy pontot érő abszolút második időt sikerült autózni.

Beleszerettél a murvába?

– A murvába teljes mértékben. Minden másodpercét imádtam. Nagyon jó érzés, hogy mozog a kocsi alattunk.

Hogyan foglalnád össze az idei éveteket?

– Az idei évünket, ha egy szóban kellene összefoglalni, annyit írnék, hogy egy csoda. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyien mellénk állnak majd az év folyamán, hogy segítsenek minket. Az egész évkezdés már álomszerű volt, ugyanis egy abszolút második gyorsasági idővel nyitottunk, majd sajnos abszolút első helyről búcsúztunk, egy apró műszaki hiba miatt. Miskolc sajnos tragikus körülmények miatt elmaradt. Egerben abszolút másodikok lettünk és mindent megnyertünk, amit lehetett. Életem egyik legboldogabb pillanata volt a céldobogón állni egriként ott, ahol ezt az egészet megszerettem. Gyermekként álmodni sem mertem a Dobó Téren arról, hogy én barmikor ott lehetek a versenyzők között…. Még most is könnyes lesz a szemem, ahogy az emlékeket pörgetem magam előtt. Jött a Vértes Rally, ahol egy óriásit hibáztam… Kellett, tanultam belőle, most már utólag azt kell mondjam, fejlődtem is tőle. Teljesen más szempont alapján írom az itinerem. Pálháza Rally…. Életem legnehezebb versenye, minden szempontból, küzdöttem a pálya nehézségeivel, az időjárással és a legnehezebbel, hogy magam mögött tudhassam a vértesi fiaskót. És eljött az év utolsó versenye, a Mikulás… Sose mentem még első gyorsra úgy, hogy elsírom magam… Be kell vallanom, végig pityeregtem örömömben, annyira jólesett, hogy ott lehetünk. Kristóf nem is értette a dolgot, azt hitte először, hogy rosszul vagyok. 🙂 Jó volt murvázni, talán ennyit tudnék erről még mondani.

Vannak már tervek a jövő évvel kapcsolatban?

– Vannak persze. Az első és legfontosabb, hogy áprilisban a Miskolc Rally hétvégéjére van a párom kiírva, elsőszülött gyermekemmel. Ő lesz a 2021-es fő projekt. Aztán hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szeretnék ennek ellenére, akár még Miskolcon is ott lenni… Meglátjuk milyen lehetőségeink lesznek, és mennyi időt hagy majd nekem az új csapatfőnökünk! 🙂

Köszönjük először is a családjainknak, hogy elnézik ezt a hóbortunkat. Én személy szerint Kristófnak is szeretném megköszönni az egész éves munkáját. Az East Motorsportnak, Szabó Krisztiánnak, hogy ennyi lehetőséget és segítséget biztosított. Dávidnak, Petinek, Dincinek, Tominak, az egész Erdélyi családnak, hogy eltűrik, ha náluk normálatlankodhatok, amíg csinálom a kocsit a következő versenyre. Molnár Zsoltinak a rengeteg vezetéstechnikai tanácsot, illetve technikai okosságokat. Kornélnak a nyomtávokat Mikura, Bandikának a sok apróságot, amivel mindig megtölt. Unokahúgomnak Noéminek a kiváló autóemelést a szervizben. Marcinak a gumikat. A versenyzőtársaknak, akikkel a közös versenyzés, élmény és móka volt. Biztos kihagytam valakit, akitől elnézést kérek és vendégem egy sörre emiatt. (Nem Dávid, nem tudlak utólag kitöröltetni az interjúból, hogy kapj egy sört! :-D) Tényleg köszönjük. ÓRIÁSIAK VAGYTOK!

Comments are closed.