spot_img

Egy tökéletes páros: Carlos Sainz és a Toyota Celica GT-Four

Hirdetés

Miután Carlos Sainz megnyerte az 1990-es rali-világbajnokságot, és az 1991-es bajnokságban a Celica GT-Four ST165-tel a 2. helyen végzett, a Toyota Team Europe (TTE) az 1992-es szezonra bevezette az ST185-öt, hogy visszaverjék a Lancia Delta HF Integrale támadását.

A Toyota Team Europe kérésére az ST185 módosításai elsősorban a hűtés hatékonyságának javítására irányultak. Míg az ST165-ösnél nem egyszer voltak problémák a hőség miatt a vezérműszíjjal, addig az ST185-ösnél egy speciális légzőnyílással akadályozták meg, hogy a vezérműszíj megolvadjon. Az első homlokzat is több és nagyobb légcsatornát kapott a kitűzött hűtési célok elérése érdekében. Az autó azonban meglehetősen nehezen irányíthatónak bizonyult, és a szerelőknek számos problémával kellett megküzdeniük az autó debütáló évében.

Ekkor módosították a felfüggesztés kialakítását és a hajtásláncot, ami után az autó kezdte megmutatni teljes potenciálját. A középső differenciálművet például 50:50 arányra módosították a simább kanyarodás érdekében, ami ugyanakkor több alulkormányzottságot is okozott. A sebességváltót is módosították, hogy megfeleljen a motor nagy nyomatékának, ami egy robusztusabb és megbízhatóbb autót eredményezett. Az 1992-es szezonban 4 futamgyőzelem után Carlos Sainz ismét megszerezte a világbajnoki címet.

Hirdetés
Hirdetés

Ezt is olvasd el!

spot_img