VÁR RÁNK A BAJNOKSÁG! – “SanyiBandi”

Vége a téli álomnak, talán lassan ki is tavaszodik és elkezdődnek kis hazánkban a rali bajnokságok. Sorozatunkban az idei év vélhető főszereplőit szólítjuk meg, a tavalyi évről és az idei tervekről. Szerkesztőségünk most is lehetőséget adott a kisebb kategóriák, bajnokságok versenyzőinek is, hiszen Ők is a Magyar Ralisport egyenértékű szereplői a nézők számára! A harminchatodik részben Sándor Andrást szólaltattuk meg.

Hogyan értékelnéd egy pár mondatban a tavalyi versenyzéseteket?

– Sziasztok! Mint szinte hagyományosan az évet a Dobsinai „havas” versennyel kezdtük, ami mindig egy nagyon jó hangulatú verseny, szeretik a versenyzőket az ottaniak. Sikerült is megnyernünk a kategóriát. A következő verseny a Miskolc Rallye volt, ahol a Rallye2 mezőnye előtt futottunk, köszönet érte Adamovics Márknak. Már javában folyt az év, mentek a versenyek, volt bőven szabályváltozás ide-oda, ezért azt sem tudtuk merre menjünk… Szóval a május végi Borsodnádasd-Balaton szakaszon indultunk a sprintesek között, természetesen utcai gumival, próbáltuk kiszolgálni a nézőket. Nem szerettünk volna a bajnokságban – MARB – részt venni, mert nem tartottam korrektnek bizonyos dolgokat a szabályváltozásokkal kapcsolatban. Utána jó nagy szünet volt, sajnos sok negatív magánéleti esemény volt és nagyon vártuk már a novemberi Bózsva-Telkibánya szakaszt. Szóval a következő versenyünket is a sprint mezőnyében teljesítettük és egy nagyon jót meccseztünk Vass Laciékkal, a végén sikerült megnyernünk a versenyt.

Számotokra melyik volt a 2017-es év legjobb/legsikeresebb versenye?

– Mivel a legutolsó verseny óta telt el a legkevesebb idő, még annak a hatása alatt állunk, ezért a bózsvai szakaszt emelném ki. Jó volt végre új pályán versenyezni, megtudni mire vagyunk képesek egy ismeretlen környezetben. Akkor beszéltünk is róla, hogy csak a gép előtt a Google térképen nézegettem a szakaszt, hogy milyen lehet.

Az év legnagyobb “kalandja”?

– Igazából flottul ment minden, nagyon tetszett a miskolci előfutás, jó így menni, de ha választani kellene, akkor megint Bózsva marad, mert majdnem elkéstünk reggel, alig akartak a rendőrök beengedni és elég „beteg” asszonnyal nyomtam neki, majdnem minden gyors végén fel volt fordulva a gyomra Emesének. Túl sokat segített nekem előző este, jó volt a szállásunk!

Tervek az idei évre?

– Már túl vagyunk az említett dobsinai versenyen és itthon marad a MARB, de csak az északi versenyek. Abból szeretnénk az összesen részt venni, remélem össze is fog jönni. Itt a parádit várom nagyon, az is új szakasz lesz számunkra.

Mit vársz az átalakulóban lévő rali bajnokságoktól?

–  A kérdés nagyon jó, igazából nem tudom. Ez egy hobbi lenne számunkra, de ami még mindig folyik a szövetség háza táján az hogy is mondjam, már nem is érdekel. Majd lesz valahogy, vannak, akiket csak a hatalom motivál, nem tudom, mit lehetne-kellene tenni ellene. Ez olyan számomra, mint a politika… Egyébként titkon remélem, hogy egyszer eljön még az az idő, amik régen voltak pl.: BAZ rally, RTE, nagyon jó családias hangulatú versenyek, változatos, hosszú pályákon. Egyébként ARVSZ tervezetben 40 km szerepelt, mint minimum össztáv, az elfogadottban már csak a 30 km maradt… Szóval nem biztos, hogy jó irányba történnek a dolgok. Szerintem az sem jó, hogy olyan, mintha az ország kettészakadt volna szabályok terén is.

Köszönet partnereinknek, a szervizcsapatnak (Gatya, Kacsa, Mónáár úrnak) a családnak, a nézőknek, a rendezőknek és természetesen nektek is! 🙂



Comments are closed.