Van még bakancslistás verseny

Szőcs Attila és navigátora Deák Róbert, már visszatérő vendég a Mikulás Ralin, bár most két év szünet után versenyeztek újra, ami Attila elmondása szerint látszott is a teljesítményükön. Janával harcoltak az Amatőr abszolút első helyéért, amit végül is elveszítettek, de a korábbi évek győzteseinek a második hely miatt sem kell szégyenkezniük. 

Egy pár mondatban bemutatnád az eddigi ralis pályafutásodat az olvasóknak?

– Pályafutásnak sajnos nem nevezném. Sőt, még csak raliversenyzőnek sem mondanám magamat, inkább lelkes hobbistaként élek a lehetőségekkel – kezdi a beszélgetést Attila. Bár az álmaim között mindig is ott volt, hogy raliversenyző szeretnék lenni, de aztán mindig felébredek belőle. 🙂 Kezdetben navigáltam pár versenyen a bátyámnak, de pilótaként úgy komolyabban 2009-ben kezdtem. Pár évig nagy ritkán járogattunk ki az FRT-s Kupákra Robival, a navigátorommal, nyertünk is, de a dobogó valamelyik fokára mindig felálltunk. A Mikulás Ralin először egy Honda Civic-el mentünk, amit meg is nyertünk! Onnantól kezdve folyamatosan kerestük a lehetőségeket, hogyan lehetne többet menni, de eddig nem jártunk sikerrel. 2010-ben a Szendrő Rallye-n estünk egy nagyot a Civic-el, az erőtlen autót bátorsággal próbáltuk helyettesíteni, egy TK lett belőle. 2012-ben egy Suzuki Ignissel második helyen végeztünk a Miku VB.-n. Az újabb álom 2013-ban teljesült, ekkor ültünk bele először egy EVO-ba, a váltás óriási volt és első versenyünkön harmadikok lettünk. 2014-ben és 2015-ben, nagyon szoros csatában megnyertük az Amatőr Abszolút és H8 kategóriát a Mikulás Rallyen az EVO-val. Egy alkalommal indultunk a nemzetközi Hargita Rallye-n, ahol az első nap végén második helyen voltunk, de másnap kaptunk egy defektet, így lecsúsztunk a dobogóról és végül negyedikek lettünk. De itt nagyon sokat tanultunk. Emlékszem, a második napon Francois Delecour mögött mentünk és a beírókban, szervizben sokat beszélgettünk, ez felejthetetlen élmény volt. Most meg két év után újra versenyezhettünk és sikerült egy nagyszerű eredményt elérni újra!

Múlt hétvégén a Mikulás Ralin indultatok, viszont előtte már két éve nem ültél versenyautóban. Nem voltál berozsdásodva?

– Fizikálisan, erőnlétileg semmi gond nem volt, rendszeresen sportolok aktívan. Most fejben éreztem egy hipnoterápiának a hiányát. 🙂 Máskor nagyon gyorsan alkalmazkodom és kapcsolok az új kihívásokra, most ez valamiért nehezen ment. Higgyétek el nagy felelősség beülni egy ilyen autóba, támogatók hiányában, főleg úgy, hogy tudod, nem eshet karc az autón, de gyorsan is kéne menni. És pont erre feszültem rá, minek eredményeként a teszten, egy nyújtott, tempós jobbosban az autó jobb elejét lebontottam, elvittem egy fát, 5-6 cm-en múlott, nem voltam elég precíz. Mindenképpen éreztem a két év kihagyást!

Hogyan sikerült a verseny hat gyorsaságija?

– Az első két gyorsasági nagyon biztonsági volt, talán túlságosan is! Nem jött az érzés, ezért nem erőltettem. Az időkkel nem foglalkoztunk, nem volt tétje, nem voltunk teljesítés kényszer alatt, hagytam időt magunknak visszarázódni, szerintem így volt jó. Az aszfaltos körgyorsokat amúgy is spórolósra vettem, igyekeztem a gumikat óvni a hosszú kislőtéri gyorsra. A negyedik gyorsaságin sajnos elszállt az átbeszélőnk, szegény Robi végigüvöltötte a gyorsot, nem sokat hallottam belőle. Ezzel együtt már kezdtünk magunkra találni és fejben is sikerült ellazulnom. Onnantól kezdve végig nagyon jó érzés volt versenyezni. A legjobban a 3., 4. és a 6. gyorsasági tetszett, azzal teljesen elégedettek voltunk. Pont a végére jöttünk bele. Még mentünk volna egy kört! 🙂

Nagyon nagyot csatáztatok Janával, aki azt mondta a verseny végén, hogy Ti vagytok az igazi győztesek!

– Igazán megtisztelő, azt gondolom most nem volt kérdés, hogy ki nyeri az Amatőr Abszolútot. 2014-ben és 2015-ben mi nyertünk, Janáék mindig valami technikai problémával küszködtek, de soha nem adták fel! Már nagyon kijárt nekik egy győzelem! Megérdemelten nyertek, amiért ezúton is, tiszta szívből gratulálunk Nekik!

Elégedettek vagytok az amatőr kategória második helyével?

– Teljes mértékben! Amilyen nehezen indult ez a verseny, annyira lett jó a vége! Ha mindent figyelembe veszünk, akkor nem lehet okunk panaszra! A csapat is nagyon elégedett volt és a legfontosabb, hogy Robinak sikerült egy nagyszerű élményt nyújtani, mert Ő érdemli meg a legjobban, hiszen sok áldozatot hoz és sokat tesz azért, hogy versenyezhessünk!

Van arra esély, hogy egész évben láthassunk versenyezni valamelyik bajnokságban? 

– Jelenleg azon dolgozunk, hogy a következő szezonban több versenyen is el tudjunk indulni. Összerakjuk a költségvetést és az alapján el tudjuk majd dönteni, hogy ez mire lesz elég. Úgy látjuk, hogy az eddigi amatőr eredményeink megfelelő alapot jelentenek hozzá, hogy egy egész szezonra is elegendő támogatói hátteret ki tudjunk alakítani. Keressük annak a lehetőségét is, hogy egy meglévő csapathoz csatlakozzunk. Erre vonatkozóan kevés tapasztalat van ma Magyarországon, de ki lehet dolgozni olyan modellt, amely minden résztvevő számára előnyös lehet. Bízunk magunkban és az eddigi eredményeinkben és látjuk azt is, hogy a további fejlődésünknek a legfontosabb feltétele, hogy minél több verseny-kilométert tudjunk magunk mögött.

Vannak bakancslistás versenyeink is. Az egyik a Hargita Rallye (amit két éve sikerült is behúzni), a másik az Acropolis rally, ami Robinak a bakancslistáján szerepel. Úgyhogy addig nem akasztjuk szögre a verseny overált, amíg nem sikerült végigmenni az Istenek raliján is…

Köszönöm navigátoromnak, Robinak az eddigi munkáját, bizalmát! Az elmúlt években, aki egy kicsit is támogatott, segített valamiben, mindenkinek hálásak vagyunk és reméljük tudtunk örömet szerezni cserébe! Bízunk benne, hogy a támogatók látnak bennünk lehetőséget!

 

Comments are closed.