Vagy akarod, vagy nem, nincs köztes állapot.

Gáva Tamás és Kiskuti Adrián szlalomoztak egy jóízűt a Sopia-Net szlalomversenyen. A srácokkal beszélgettünk a versenyről és az idei tervekről. 

Sajnos az idei évben még nem sok versenyen láthattunk benneteket… 

Gáva Tamás: Sziasztok! Kevés lehetőségünk volt menni, a navigátorom tanulmányai voltak szem előtt a csapat életében. Orfűn előfutottunk, kicsit próbáltunk a nézőknek autózni, szeretnénk új megközelítésből elkezdeni a rali sportot!

Ha jók az emlékeim, veled még nem készült interjú az oldalunkon. Mit kell tudnunk Kiskuti Adriánról?

Kiskuti Adrián:  Igen, jók az emlékeid. Még három éves kisgyerekként vitt el édesapám az első autóversenyre, amire sajnos már nem is emlékszem. 2011-ben a Magyarbólyi Rallye sprinten csöppentem bele igazán a raliba. Attól kezdve szinte minden versenyen, szlalomon részt vettünk mint család (anyukám, apukám és jómagam). Mindig is az volt az álmom, hogy versenyautóban üljek. Tavaly év elején egy jó barátom (nem meglepő: Gáva Tomi) felvetette ötletét, miként lehetőségem lenne navigálni neki az északi régióban, Borsodnádasdon. Természetesen nagyon megörültem, igent mondtam és innentől kezdve belecsöppentem a mókuskerékbe.

Egy Baranya Megyében élő fiatalember miért és esetleg ki(k) miatt szereti meg a ralisportot?

Gáva Tamás: A rali alapvetően egy megosztó sportág! Vagy akarod, vagy nem, nincs köztes állapot. Természetesen mindannyiunknak van kire felnézni, csapat szinten nagy példakép Szauer Gergő, de említhetnénk mellé Zákányi Janikát is, a show, amit összehoznak évről évre újabb lendületet ad minden kezdőnek.

Kiskuti Adrián: A hangulat, gumifüst és benzingőz mindenképp meghatározó tényező. Sosem gondoltam volna, hogy akinek a pálya szélén csápolva, lepedővel integetve szurkolok, alig fél év elteltével mellette találom magam. Számomra ez egy hatalmas megtiszteltetés volt, mert azt gondolom, a pálya szélén mindenkinek az az álma, hogy versenyautóban üljön, felnézve a versenyzőkre. Az ilyen emberek miatt szereti meg az ember a ralit.

Múlt hétvégén a Sopia-Net szlalomversenyen indultatok, külön – külön. Hogyan sikerült a “szlalomozás”?

Gáva Tamás: Elvárt eredményeket hozott, Adrián úgy terelte az autót, hozzá teszem elsőre, hogy a szájunk is tátva maradt. Persze ez egy teszt volt, amin ötösre vizsgázott. Az én szemszögemből inkább a szponzorok autóztatása és jómagam szórakoztatása volt a cél.

Kiskuti Adrián: Szintén sikerült meglepnie Tominak. Felajánlotta, hogy menjek a kocsival, mondván, “kíváncsi vagyok milyen kívülről az autóm”. Sokat gondolkoztam rajta, hiszen mégsem az én autóm, nem indultam még semmilyen versenyen, nincs tapasztalatom és mi van ha… De végül nem bántam meg, sőt saját magamon lepődtem meg a legjobban. Nagyon jól éreztem magam, a kocsi hibátlan, több nem is kell!

A futamok között kellett valamit állítani az autón, vagy mindketten ugyanazokkal a “beállításokkal” mentetek?

Gáva Tamás: Ne viccelj ez egy BMW, mit állítsunk?! Az autó egy kezesbárány, az 1.6-os motor meg tud viccelni az erő hiánya miatt, de nem gondolom, hogy itt ez probléma lett volna. Éccsapa unatkozott, mint szerviz felelős. 😀

Kiskuti Adrián: Az autó teljes mértékben Tomi kezeire van beállítva, én csak beleültem és próbáltam kihozni magamból a legtöbbet. Úgy szerettem volna menni, ahogy Ő.

Hol láthatunk benneteket legközelebb éles körülmények között? És ki fog vezetni? 🙂

Gáva Tamás: Na ez egy érdekes dolog lesz, hiszen a Bakonya Rallye3 mezőnye előtt fogunk előfutni egy érdekes felállásban. Adrián vezet! Most gondolj bele, 1,5 év alatt átkerülök a saját kocsimban a jobb oldalra. Nem tudom ki hogy van vele, de nekem ez némi tehetségre utal. Hozzáteszem ez csapat döntés, kipróbálni a ,,Kisgyereket” élesben! Adrián élete az autósport minden formája, én és a csapat megpróbálom segíteni ezen az úton. Alázat, tudatosság, magabiztosság. Meg van benne minden, ami ehhez kell. Nem szeretném elvenni az álmait!

Kiskuti Adrián: A déli régió következő futama Bakonya lesz, ahol fordított felállásban támadunk, ismét hatalmas megdöbbenést követően. Tominak hála, a következő álmom válhat valóra! A cél, hogy karcmentesen leérjünk az összes gyorsaságin.

Kiknek mondanátok  köszönetet? 

Gáva Tamás: Köszönettel tartozunk sok embernek. Ebből kiemelve Eckert Attilát, mert mi bármit kitalálunk, ő mellettünk áll, nem mint szponzor, hanem mint második apa, aki ott van, segít és mindig mosolyog! Neki nincs lehetetlen! Illetve mindenki Éccsapája akiért merem állítani mindketten versenyzünk! Köszönjük APA!

Kiskuti Adrián: Óriási köszönettel tartozom Tominak, hogy valóra válthatom az álmaimat és 19 évesen a legjobb barátom kocsijában ülhetek, mint navigátor, mint sofőr. Úgy érzem sosem fogom tudni meghálálni neki a rengeteg segítséget és lehetőséget. Édesapám és Édesanyám nélkül pedig sehol sem tartanék. Köszönöm a sok segítséget, támogatást! Hálás vagyok Éccsapának valamint Eckert Attilának a szervizért, illetve hogy mindig mellettünk állnak. Végül, de nem utolsó sorban páromnak, Fanninak a biztatásért és hogy be mert ülni mellém.

Comments are closed.