Természetesen nem adják fel!

 
A Rallye2-es bajnokságot szeretné megnyerni az idei évben a Neukirchner András – Pardi Kata páros. Egerben a második helyett sikerült megszerezniük és Miskolcon is szerettek volna egy jó eredményt elérni. A tempójuk megvolt, de a sors mégsem volt kegyes hozzájuk… Katával beszélgettünk a verseny utáni napokban. 
Az Eger Rallye után levontátok a tanulságokat?
– Próbáltunk a lehető legjobban felkészülni a versenyre, illetve most is az elsődleges a célba érés lett volna…
A pénteki prológon már egy kicsit megmutatta a mostohább arcát az időjárás, amiből már lehetett következtetni a szombati csapadékra.
– Jobban örültünk volna, ha az időjárás is eldönti mit akar. Igazából ez ilyen se nem esős, se nem száraz verseny volt, a lehető legrosszabb, de ezt is meg kell oldani.
Milyen taktikát választottatok szombat reggel az első gyorsasági előtt?
– Miután akkor épp esett rendesen, intermediával indultunk el, ami visszagondolva csak az első gyorsaságira volt jó választás.
Nagyon sokat veszítettetek már az első Bükkszentlászló – Bükkszentkereszt között rendezett szakaszon…
– Valóban, egész pontosan 41,4 mp-et… Sajnos besokalltunk egy kanyarban, ahol a kőfal helyett a bukóteret láttuk célszerű választásnak, majd egy tócsának köszönhetően tejfehérré párásodott a szélvédőnk, totál vakon autóztunk, amíg Bandi ki nem kötötte magát, hogy letörölje. Nem így terveztük…
Aztán elkezdtétek a felzárkózást, sőt Parasznyán már szakaszt is nyertetek!
– Igyekeztünk, igyekeztünk, a második gyorson hidegen rajtoltunk húsz perc várakozás után, az első métereken “Lada feelinget” nyomtunk. Majd lejöttünk a harmadik gyorson, olyan istenesen, viszont az utolsó 500 méteren a motor egyszer csak leállt, kinyomott kuplunggal gurultunk be a célba, majd a stopba, ahol félre álltunk és kiderült, hogy egy csatlakozó volt a gond. Mi a méreg, ha nem ez – gondoltuk mi. 😀 Parasznyát, (visszagondolva szerintem idegből) lehoztuk, szépen feljöttünk az abszolút hatodik helyre.
A szerviz után a második kör újra a bükkszentlászlói gyorsaságival folytatódott, ami megint nem sikerült jól számotokra, sőt a következő gyorsaságin már nem volt mért időtök…
– A gyorsaságin végig értünk, majd a beíróban Bandi már hiába nyomta a kuplungot, az autót le kellett fullasztani, hogy meg tudjunk állni, majd onnan csak a sportbírók segítségével tudtunk távozni. Etapon megálltunk egy lejtős részen, hogy megnézzük mi a helyzet, sajnos nem lettünk okosabbak, így inkább begurultunk a szervizparkba, hiszen biztos volt, hogy kuplung nélkül nem tudjuk folytatni. Csak az otthoni kárfelmérésen derült ki, hogy a kinyomócsapágy adta meg magát.
Nagyon szorosnak ígérkezik az idei Rallye2-es bajnokság, amit nagy hiba lenne egy rosszul sikerült verseny után feladni.
– Természetesen nem adjuk fel, még mindig feltett szándékunk a bajnokság legfelső fokán végezni, így megyünk tovább. Székesfehérváron újra harcba szállunk! 😉
Köszönet Szilágyi Tomiéknak a szervizért és páromnak a támogatást.

Comments are closed.