Örömautózással szerettek volna kedvenccé válni

Szilveszter Rallye 2017

Szalai Szabolcs – Gecs Máté (Mitsubishi Lancer Evo IX)

Mit kell tudnia a rali szerelmeseinek Szalai Szabolcsról?

Lelkes amatőr vagyok, akit érdekel az autózás. Hat éve a Time Attack klubversenysorozatban autózom, mondhatni komoly pályakocsival, egy Radical SR5-össel, viszont a rally mindig is érdekelt. Ezért néhány FRT és MiniRally verseny után 2016-ban kibéreltem egy autót a Szilveszter Ralira és rögtön a negyedik helyen találtam magam, elég közel a dobogóhoz. Ez meghozta a kedvemet a továbbiakhoz, így idén már egy EVO-val álltunk rajthoz – kezdi a múlt felidézését Szabolcs.

Egy rutinosnak mondható navigátorral érkeztél a Szilveszter Ralira.

Gecs Máté kollégám és barátom is és idén a korábbiaktól eltérően nem indult sofőrként a Szilveszter Ralin, úgyhogy logikus volt, hogy együtt jövünk el. Ő ráadásul elég tapasztalt a jobb 1-ben, így megkönnyítette a dolgomat a segítségével.

Az első nap az ismerkedés jegyében telt el?

Az első nap nagyon nehezen találtam az összhangot a kocsival, annak ellenére, hogy volt EVO-m utcára, de eddig nem vezettem ebből a típusból versenykocsit. Főleg a szervo nélküli fék volt nagyon furcsa. Emiatt a teszt és az első gyors elég esetlenre sikerült, lefulladások, megtorpanások több alkalommal, elspórolt féktávok és sok fura helyzet jellemezték a meneteket. Ennek ellenére a kategóriánkban a 6. hely bizalomra adott okot.

A második gyorson nagyon “pimasz” időt jöttetek! 🙂

– A második gyorsra érkezve már sok dolgot megtapasztaltunk, amit átgondolva ki tudtunk javítani, így a korábbi szarvashibákat elhagyva a gyors végére a harmadik helyet mutatta az eredményjelző tábla, mindössze 14 mp-re lemaradva az első helyezettől, ennek nagyon örültünk. Pár órával később egyik vetélytárs a semmiből előretörve nagyon sok időt javítva bekerült az első helyre, amit nem nagyon értettünk, de a rendezőség biztos tudja az okát. Így végül a 4. hely maradt, a 2-es gyors hivatalos végeredménye számunkra.

Katt a képre

Másnap viszont sajnos nem tartott sokáig a versenyetek…

A második nap reggelén sajnos bekövetkezett a hiba, amit azóta rengetegszer átgondoltam és próbálok rá összerakni egy elfogadható magyarázatot, minél őszintébben önmagamhoz. Először is, egyértelműen azért nyúltam a kézihez a MOL kútnál, mert kicsit örömautózni szerettünk volna és megörvendeztetni a drukkereket, enélkül minden bizonnyal megúsztuk volna a kerék kitörését. Másodsorban viszont indokolatlan mértékű volt a csúszás, sajnos nem használtuk a gumimelegítőt, pedig meg volt beszélve, de valahogy mindenkinek kiment a fejéből. Rutintalan ralisként eszembe sem jutott, hogy így elveszítem a kontrollt egy pillanat alatt, de sajnos bekövetkezett, oda lett az öröm és izgalom, ott rögtön vége lett a versenynek számomra.

Látsz arra esélyt, hogy több versenyen is láthassunk?

Még fel kell dolgoznom a csalódottságomat, de ha ez meg lesz és az anyagi feltételek is adottak maradnak, feltétlenül szeretném folytatni a ralisportot valamilyen formában. Ez a rövid verseny is rengeteg tapasztalattal gazdagított, úgy hiszem van mit keresnem ebben a sportban és tudok a hibákon javítani.

Ennél a versenynél köszönet illeti Tekeres Laurát és Kovács Gyurit, akik folyamatosan tanácsokkal láttak el és a kiesés után is tartották bennem a lelket. Köszi srácok, sokat jelentett nekem. És még valakit szeretnék megemlíteni: Tóth Istvánt, egykori főnökömet, aki annak idején megmutatta nekem a rali fantasztikus világát, bemutatta barátait és Ladájával olyan körökre vitt, amiket azóta se felejtek, ez mostani motivációm egyik fő forrása.

Comments are closed.