ORB

Önfeledt és felszabadult versenyzés a “Riskával”

Az idei Veszprém Ralin egy tőlük szokatlan autóval állt rajthoz a Halmos Gábor, Simon Nikolett páros. Az “öregecske” Mitsubishi meghálálta a belé vetett bizalmat, hiszen sikeresen célba hozta Gáborékat. Nikivel beszélgettünk a murvás verseny élményeiről.

A verseny első napján még az összeszokás jegyében telt el az “új” autóval?

– Izgatottan vártuk a rajtot, miután a második felhőszakadás is megvolt, azután pedig már kíváncsiak voltunk, hogy hogyan fogunk improvizálni. Voltak kanyarok, féktávok, ahol meg akartuk mutatni, aztán volt ám “tolatgatás”, meg fog-összeszorítás! 🙂 Volt olyan rész, ahol viszont kinevettük magunkat bent az autóban. Tulajdonképpen ugyanarra kell tekerni a kormányt és ugyanabban a sorrendben vannak a pedálok a Mitsubishiben és a BMW-ben, de azon kívül szinte semmi másban nem hasonlítanak és vezetésben is pont a két véglet. Összességében egész hamar megszoktuk az autó adottságait, tudását, de kihasználni természetesen nem tudtuk, de nem is voltak ilyen tervek.

Azért még a másnapra is maradtak kalandok… 🙂 

– Az első gyorsasági etap lett, ennek belül örültünk, hogy az itinerben egy részt majd le tudunk ellenőrizni, amit a bejáráson elszúrtunk, de természetesen abban a három kilométeres „kitérőbe” pont ott nem kellett mennünk… Mikor már élesbe kellett menni ezen a szakaszon akkor hibáztunk is, pár centire volt az autó jobb oldalától egy hatalmas fa, a saját porunkba voltunk és meg kellett várni, míg látunk valamit, hogy merre is kellene tovább menni. A hegyesdi gyorson a végére nem volt tapadásunk és kicsit mi is irtottunk a fakorlátokból, nem sok kellett, hogy a “RISKA-val” leszaladjunk a hegyről egy kicsit legelni. Vigántpetenden egy balos kanyarban, mind a két körben az árok szélén csináltunk egy kis alváztisztítást, miközben néztük a fák tetején lévő madarakat. Az első körben valószínűleg nem mi szedtük össze az autót, hanem lenyúltak értünk, a másodikban már kisebb tempóval „estünk be” ugyanoda, de itt már talán mi is bele tudtunk szólni, hogy merre is van az irány. 🙂 Majd jöttek azok a bizonyos vadállatok…

A vaddisznó populáció is köszönetet mondhat nektek. 🙂 

– Ők nekünk mindenképp köszönetet mondhatnak, hogy nem csaptuk el őket, bár megérdemelték volna. Izgalmas jelenet volt, mikor átment az első, hogy visszamegy-e, vagy abból az irányból jönnek-e a rokonok. Szerencsénk volt mindenesetre…

Összességében hogyan értékelnéd a hétvégéteket a Mitshubisivel?

– Minden rendben volt. Régen versenyeztünk ennyire önfeledten. Remek hangulatban és felszabadultan telt ez a négy nap. Az autót nagyon hamar meg tudnánk szokni. Szeretnénk itt megköszönni Bosch Petinek és a szervizeseknek az egész hétvégét. És legfőképpen a szponzorunknak az Alföldi Tej Kft-nek, aki hozzásegített minket, hogy újra autózhattunk!

Folytatása következik a Budapest Ralin?

– Az év hátralévő versenyein biztosan rajthoz állunk, de azt még mi sem tudjuk, hogy melyik versenyen, milyen autóval.

Comments are closed.