Magukat kellett legyőzni és a híres 33-as rajtszámot!

Az idei esztendő nem volt egy sikertörténet eddig Rektenwald Erikéknek, hiszen műszaki probléma követett műszaki problémát… Az orfűi futamon viszont úgy látszik egyenesbe kerültek az autóval, szinte hibátlan versenyük volt, a verda jól muzsikált és már bizakodva tekintenek a jövőbe. 

– Mielőtt bármit is kérdeznél, szeretnék innen is gratulálni Kóka Tomi barátoméknak az idei eredményeihez – kezdi a beszélgetést Erik. A Lada A1,6 országos második és a Lada A1,6 déli régió első helyeihez! Gratulálok, ügyesek vagytok! Csak így tovább! Bocsánat, figyelek. 🙂

Ez sportemberhez méltó volt! Akkor beszélgessünk! A sajókazai verseny nem sikerült valami jól a számotokra…

– Sajnos nem csak az nem sikerült, hanem az idei évünk sem volt idáig valami jó. Bakonyán először a váltó adta meg magát a harmadik gyorson, majd a motor is feladta a harcot és kiestünk. Utána jött Sajókaza. Ott összesen egy kilométert sikerült megtennünk és kiestünk műszaki hiba miatt ismét. Leszakadt a lendkerék… Bocsánat Skroby! 😞

Milyen tervekkel érkeztetek az orfűi versenyre?

– Most volt végre olyan érzésem az új autóval kapcsolatban, hogy minden összeállt. Számomra egy dolog volt fontos, hogy végig tudjak menni a versenyen. Ha most is kiestünk volna, nem tudom hogyan dolgoztam volna fel. A teszt volt a legfontosabb, hogy végre elkezdjünk összeszokni az autóval.

Gyorsról gyorsra javult az időtök és úgy látszott, hogy jól is érzitek magatokat a pályán.

– Igen. Az elejét nagyon spórolósra vettem, mert nem ismertem semmit. Új autó, új gumi… Utána kezdtünk belejönni. Sokat gyorsultunk, de nem eleget. A mezőny eleje addigra nagyon elment, de nem is ők voltak az igazi ellenfelek. Magunkat kellett legyőzni most és a híres 33-as rajtszámot! 🙂 Mi nyertünk! 🙂

Tetszett a sötétben versenyzés?

– Tavaly itt már mentünk sötétben. Jó volt akkor is, annyira engem nem zavar. A világításon módosítani kell, mert annyira nem láttam jól.

Sikeresen célba értetek és úgy tűnt, hogy minden rendben volt veletek és a technikával a verseny folyamán.

– Sikerült a számunkra egy nagyon jó versenyt futni. Minden rendben volt az autóval. Nagyon jól muzsikált végig. Jól éreztük benne magunkat. Nekünk most ez volt a legfontosabb. A mezőny közepén végeztünk, ami úgy érzem jónak számít így elsőre ezzel az autóval, ebben a mezőnyben. Sokat kellene fejlődni, hogy ott legyünk az elejében, de ez már nem célom. Nem szeretnék 43 évesen a 20 évesek ellen versenyezni. Én csak menni szeretnék úgy, ahogy tudok.

Reménykedjünk, hogy a 2020-as esztendő kevesebb problémát tartogat majd a számotokra!

– A jövő egy nyitott könyv. Nem tudom még mi lesz. Idén a cél még a Szilveszter Rallye. Utána meglátjuk.

Szeretném megköszönni feleségemnek, hogy engedi és támogatja ezt a hobbimat. (Én is hagyom gyöngyözni!) 🙂 Ervin barátomnak, hogy együtt tudott velem örülni a hétvégén. Gyuszi barátomnak a segítséget az autóhoz és a szendvicset (nem is ettem meg) 🙂 és a komplett Kóka csapatnak a hangulatot, ami versenyről versenyre körülvesz minket.

 

Comments are closed.