ORB

Lehetőleg minél gyorsabban menni

Szauer Gergő és Rácz László közel négy hónap szünet után indult újra versenyen, ez azonban nem látszott meg száguldásukon, hiszen az M-csoport harmadik helyén tudtak célba érni. A verseny után a mohácsi pilótával beszélgettem.
Harmadik helyen végeztetek a hétvégi Baranya Kupán, miután négy hónapig egy versenyen sem indultatok. Számotokra milyen volt a verseny, hasonlóképpen képzeltétek el?
– Egy nagyon jó versenyen vagyunk túl, mondhatom ezt a Lacika nevében is. 🙂 Változatos gyorsaságik voltak, tényleg volt minden, amit az ember kívánhat. Nagyon élveztem az autózást, a Mitsubishi minden egyes versenyen egy újabb arcát mutatja meg és jövök rá mennyire bámulatos, mennyire használható és sokszínű. Elképesztő dolgokat lehet megcsinálni vele, bár ez még töredéke lehet a tudásának, hiszen túl sokat nem volt lehetőségünk menni vele. Az elképzelésünk annyi volt, hogy menjünk vele és lehetőleg minél gyorsabban. Ami ezen a hétvégén bennem volt úgy érzem kiautóztam, emiatt is élveztük annyira az elejétől a végig. Az autó ennél többre lett volna képes, de a lehetőségeimmel arányosan, majd igyekszem a saját határaimat is olyan mértékben kitolni, hogy az a lehető leginkább megközelítse az autó határait.
A pénteki prológon alaposan leszakadt az ég, majd szombaton a meleg lehetett zavaró. Titeket mennyire befolyásolt az időjárás?
– Én úgy gondolom, az időjárás csak egy körülmény, amihez semmi mást nem kell tenni, mint alkalmazkodni.
 
Hogy működött az autó?
– Ahogy már említettem, egyre inkább megszeretem ezt a típust, versenyről versenyre képes lenyűgözni valamivel. Verseny után napokig vannak pillanatok, hogy csöndben elgondolkozok azon milyen elképesztő tempóra képes egy ilyen autó. Az autóvezetésen belül egy olyan világot ismertet meg velem, aminek eddig nem tudtam a létezéséről. Új szabályokat állít és régi törvényszerűségeket rúg fel, laza egyszerűséggel. Nagyszerű eszköze az egyénben rejlő “állati ösztönök” kulturált kibontakoztatásának. 🙂 Nagyon örültem, hogy az autó komoly hiba nélkül végig stabilan teljesített és célba érhettünk vele, amiért hálás vagyok a Topp Cars Rally Team minden tagjának.
Hogy tetszett összességében a verseny?
– A szakaszok nekem személy szerint nagyon tetszettek. Mindegyik másért volt élvezhető. Hozzá tartozik, hogy véleményem szerint nincs jó és rossz pálya. Le kell tudni vetkőzni az önös érdekeket, az érzések vezérelte gondolatokat és minden pályán megtalálni a megoldást a siker kulcsát ahhoz, hogy ott a lehető leggyorsabb lehessen az ember. Ha ez sikerül, kizárt, hogy ne élvezze a versenyző azt, amit csinál, történjen az bármelyik szakaszon. Országos szinten kevés a megélt tapasztalatom versenyrendezés ügyében, de azt hiszem azt mondhatom, ezen a versenyen megint találkozhattunk olyannal, amivel még Magyarországon nem igen, vagy ha mégis, nem sűrűn az biztos. Gondolok a gyűjtőkben történő fogadtatásra és ellátásra. Szendvics, csoki,  gyümölcsök, üdítők, különféle ülő alkalmatosságok, hűtéstechnika magas fokon stb., de ez igaz volt a hetvehelyi célra is.  Amit még kiemelnék, a pályabejáráshoz segítséget nyújtó részletek, mint a lényeges elemeket jelző kis táblák és a felfestések igényessége.
Szöveg: Hund Gábor

 

Comments are closed.