ORB

„Kicsi a bors, de erős.”

ISEUM Rallye 2018 – Szombathely

Kerék Balázs – Kováts Edith (Suzuki Swift 1,6)

“Balázzsal nagyon vártuk mindketten ezt a murvás versenyt. Már a tréning is nagyon jó hangulatban telt és szerencsére sikerült jól felírnunk a pályákat. Csodálatos hétvégén vagyunk túl. Kipróbáltunk több beállítást és hála a csapatunk, szervizeseinek a teszten sikerült megtalálnunk az optimális beállítást murvára. Pénteken nekünk csak a rajtceremónián kellett részt vennünk, számomra mégis fantasztikus élmény volt, hogy ott lehetek és overálban, „ünnepelhetek”, mert május 25 egy olyan emlékezetes nap számomra, ami az életemet (3 évvel ezelőtt) fenekestől felforgatta.”

“Az autónk „CUKORKA” egy 1.6-os kupás Suzuki Swift, aminek igazán semmi keresnivalója az ORB-ben és mivel nincs kategóriánk így ennek a versenynek is az esélytelenek nyugalmával vágtunk neki. Nem volt más célunk, csak élvezni a hétvégét. Két kategóriával feljebb soroltak minket az R3-asok közé. Ezek az autók minimum 60-80 lóerővel erősebbek és egy lényegesen fejlettebb technika a mi kis „N”-es Suzukinkhoz képest. Szerencsére szombaton már nem esett az eső, de Szeleste néhány kanyarja elég dagonyás volt. Nem féltünk tőle, hiszen a tréningen így írtuk fel a pályát. Vágott gumikkal mentünk, az is segített. Egy árokjáráson kívül nem volt nagyobb kalandunk és a második körre időben is javítottunk magunkhoz képest. A Rallye Katlan vége annyira felázott a tréningen, hogy ott lerövidítették a pályát, de így is nagyon élveztük. A hosszú egyenesekben minket is meglepett mennyire fantasztikus az autó futóműve és teli gázon, hogyan suhan át a gödrökön, amit a tréningautóval óvatosnak írtunk fel, az ennek a pici autónak meg se kottyant. Második, harmadik körben már itt is bátrabban hajtottam át Balázst. Az első nap végére 50 autóból 39.-nek értünk célba, többek között EVO-kat is magunk mögé utasítva.”

“Személy szerint én igazából a második napot vártam. Farkaserdő 15 km, Hosszúpereszteg 22 km-es gyorsasági szakasz volt. Ilyen hosszú pályákat egy sofőr sem tud 3-4 tréning után betanulni, így itt van igazán szükség arra, hogy a sofőr bízzon a navigátorában. Itt nagyon fontos volt, hogy minden információ időben érkezzen, mert ha korán bemondom mi következik, akkor Balázs elóvatoskodja a kanyarokat. Ezzel a pici autóval mi a rövid féktávokon tudunk időt nyerni a többi autóhoz képest, mert a kigyorsításoknál és a hosszú egyenesekben az erősebb autóktól sokat kapunk. Jól esett, amikor a fotósok azt mondták nekünk, hogy minket vártak a mezőny végén, mert olyan tempóval estünk be a kanyarokba, mint a nagyok. Szerencsére volt szűk kanyar is bőven, ahol ez a kis autó lényegesen könnyebben elfordult, mint a nagyobb kocsik. Itt kellett igazából bátornak lennünk. Eredményes hétvégét tudhatunk magunk mögött. Sikerült megtalálnunk a jó beállítást, elkaptuk a ritmust és Balázs is lényegesen kevesebbet hibázott, mint Miskolcon. (Bár ott szándékosan feszegettük az autó határait). Jó volt a hangulat az autóban és „Cukorkával” sem volt szerencsére semmilyen nagyobb technikai problémánk. Nap végén abszolút harmincadik helyen végeztünk, ami ezzel a pici autóval nagyon szép eredménynek mondható. Kategória második helyen értünk célba és nagyon boldog voltam, hogy gyereknap alkalmából meglephetem a kisfiam egy kupával. Számomra ő a legfontosabb a világon és boldog vagyok, hogy támogat és büszke rám. Balázsnak nem akartam, terhet tenni a vállára, épp ezért nem is mondtam neki, hogy nekem kupával kell hazatérnem, csak hajtottam és bíztam benne, hogy ezen a hétvégén az égiek mellettünk lesznek és támogatnak bennünket. Szerencsére ez így is lett. A céldobogón tudtuk meg, hogy 2WD-ben is a második helyen végeztünk. Ez számomra is meglepetés volt és amikor megláttam a kupám, azonnal tudtam, hogy ezt annak az embernek fogom ajánlani, akinek köszönhetem, hogy három évvel ezelőtt visszacsábított a rallye világába és akinek egy ugyanilyen „porosodik” otthon a polcán. Igaz idén sem együtt, de ezen a hétvégén mindketten ünnepeltünk. Azt hiszem ez a serleg méltó ajándék tőlem és nagyon nagy szeretettel ajánlom neki. „Macisajt” köszönök mindent, amit értem tettél, hálás leszek neked érte ÖRÖKKÉ! Székesfehérvár kimarad, de Veszprémben újra támadunk.”

Üdv: Kováts Edith 

Comments are closed.