Kétszer mentek át a dobogón

Azt már a verseny elején tudták, hogy nem időre fognak autózni, viszont szerették volna kiszolgálni a közönséget, megünnepelni a Trabival Zsolt bajnoki címének kerek évfordulóját, jól akarták magukat érezni a verseny folyamán és kétszer átgurulni a céldobogón.

Egy pár mondatban bemutatnád magatokat az olvasóknak?

Kovács Zsolt: Már 23 éve koptatom a rali pályákat! Amatőr futamokkal kezdtünk egy Trabival, majd jött az RTE. A mai napig visszasírom azokat az időket… Aztán nagyot léptünk, egyenesen a Historic mezőnyében találtuk magunkat 2008-ban, ahol Magyar Bajnokok lettünk! 2009-ben még indultunk egy-egy futamon, de utána kisebb megszakítás következett. 2011-ig bírtam gyorskocsizás nélkül, akkor már a garázsban állt egy BMW 318 is compact. Pár évig azzal mentünk, majd jött a Golf, ami egy betyár erős autó volt és még mindig az. Idén hazánkat a Mitropa Rally kupában képviseltük, év elején egy Golf 4 Tdi Gti-vel, de a Baranya Kupára már egy Citröen C2R2-vel érkeztünk, ami egy betyár kis méregszák és a kanyarokban nagyon gyors. Azt inkább ne firtassuk, hogy miért mentünk ki, versenyezni… Egy biztos, azt a feelinget kaptuk vissza, ami régen a túrában ment! Minden autónk megvan! 😀

Miért pont a Trabival indultatok a Nyíregyháza Ralin?

Kovács Zsolt:  Ahogy már említettem, 2008-ban voltunk bajnokok az autóval, azaz pont 10 éve és Gergőnek is meg kellett tapasztalnia a Trabis érzést, azt a szeretetet, ujjongást, csodálkozást, amit ez a kisautó mindenkiből kivált. Jó ötletnek tartottuk, hogy jövünk, autózunk, huzigáljuk a kézit, mert hát ő “gyorsan” menni nem tud…  🙂  (600ccm, 2 ütem, 3 felömlős motor , kb. 38 le, 63 nm, max seb: 110 km/h, 720 kg üresen)

Kovács Gergő: Ahogy apu is mondta, a Trabantra úgy esett a választásunk, hogy apa és a régi navigátora, Szántai Jani, 10 éve voltak magyar bajnokok. Sajnos Janinak nem sikerült a rövid idő miatt licencet váltani, mert a verseny előtt két héttel derült ki, hogy végül is itt megyünk. Én pedig megtapasztalhattam azt, milyen is egy Trabanttal versenyezni, milyen is ennek a ,,feelingje” és mondhatom, egy hatalmas nagy élmény.

Gondolom nem az eredmény hajszolása volt a fő szempont! 🙂

Kovács Zsolt:  Nem az eredményért hajtottunk, csakis a magunk és a nézők kedvéért mentünk. Az volt a cél, hogy a rajtdobogón kétszer menjünk át! Sikerült, bár nagyon elfáradtunk a végére. 

Kovács Gergő: Igen, nem az eredmény számított, már a pályabejáráson apa úgy diktált néhány kanyart, hogy parádéra írjam föl, ezt megpróbáltuk megvalósítani mindig, nagyrészt össze is jött és reméljük a nézőknek is tetszett!

Halljuk hogyan éltétek át a versenyt az autóban.

Kovács Zsolt: Kezdődött azzal, hogy csak egymás után tudtunk beülni az autóba helyhiány miatt… 🙂 Elszámoltuk magunkat üzemanyaggal, a harmadik gyors végétől már le-leállt az autó, elfogyott a nafta, de ez a mi hibánk volt!

Kovács Gergő: Én személy szerint nagyon jól éreztem magam, megtapasztaltam tényleg milyen is egy Trabanttal menni, fölfelé nem szalad, mint a C2, viszont lefelé már van benne izgalom és az, hogy a nézők mennyire szeretik, az egy nagyon-nagyon jó érzés. Az elejétől a végéig jó volt az autóban a hangulat, a köddel nekünk is meggyűlt nem kicsit a bajunk, de leküzdöttük.

A nézők láthatóan hálásak voltak nektek, hogy a kis zöld ördöggel jöttetek!

Kovács Gergő: Abszolút! Amikor az útra letérdelnek eléd és sörrel leöntik az autót, hihetetlen, ezt csak akkor tudja meg milyen érzés az ember, ha átéli. Ami még nagyon nagy élmény a Trabival kapcsolatban számomra az a szombati második Óhuta-Telkibánya, ahol apa megmutatta milyen is, amikor még a Trabant is siet. Amikor utolértük az előttünk rajtoló autót, ilyenben még nem volt részem, de én nagyon-nagyon élveztem.

Előnyt jelent a családi kötelék az autóban? Nem féltitek egymást verseny közben?

Kovács Zsolt:  Van vita, mint mindenhol, de a kocsiban nagyon jól tudunk együtt működni, mondhatjuk családias a légkör! 😀  És igen féltem őt, hiszen a gyermekem, de ezt szeretné csinálni, én megpróbálom a legtöbb tudásom átadni neki és erre az a legjobb, ha egy kocsiban megyünk és tapasztalatot szerez mellettem, mint navigátor. A legjobb pilóták mindig navigátor ülésből jöttek. Persze a Trabiban erről szó sem volt, ez buli autózás volt, de Szlovéniában estünk egy nagyot a C2 -vel és ott utána át kellett gondolnom a dolgokat, mi az amit még vele be merek vállalni… De fejben helyreraktuk a dolgokat és Németországban már ennek megfelelően autóztunk! Jövőre is a Mitropát választjuk, mind a további fejlődés, mind a hangulat miatt, persze csak ha a támogatóink is velünk tartanak és hát persze a szerelők, Marci, Martin, Hepp úr, mert hát nélkülük ez nem menne.

Kovács Gergő: Néha igen, néha nem. 😂  Viccet félretéve a Baranya Kupán ültünk először együtt, én azóta folyamatosan tanulok és tanulok, apa szerint már nagyon jó szinten vagyok, én nem tudok mihez viszonyítani, de még bőven fejlődni szeretnék. Igazából vannak pillanatok apánál, amikor már érzem, hogy ész nélkül megy, de hál istennek ezeket a helyzeteket jól meg tudjuk oldani. Köszönjük szépen a sok-sok nézőnek a csápolást, megpróbáltuk kiszolgálni őket. Legfőképpen köszönöm apának, hogy részese lehettem milyen Trabantban versenyezni!

Köszönjük: Ablakvilág Nyílászáró Szaküzlet., Bajor és Fia Autójavító Vajdácska., Autómósó és Kozmetika Ózd., gyongyosigumi.hu.

Comments are closed.