Hamar beoltotta a benzingőz

Soka(to)k kedvence Becskei Miklós “Bendegúz”, aki látványos autózásával rengeteg rajongót szerzett az elmúlt évek során. Volt amikor még Ő is időre versenyzett, de megunta és a saját szórakoztatását helyezte előtérbe, nem elfelejtve a pályák szélére kilátogató nézőket sem. 

Mikor kerültél életedben először bármilyen kapcsolatba a ralival?

Valamilyen szinten beleszülettem az autóba, mert a Faterom autószerelő volt, majd buszsofőr, de járt teherautótól a repülőig mindennel és persze itthon volt minden érdekes gép, így kezdődött valamikor időszámításunk előtt. 🙂 Aztán mikor már “Hvcs-nek” éreztem magam itt a környékünkön, nem riadtam vissza semmitől. Az ősök elaludtak, kis Zsiga kitol a garázsból, el az utca végére, indít oszt had szóljon! 🙂 Aztán haza, majd a rázó ököl elől menekülés itthon befele tolva a Zsikcsit, aztán fejmosás! Na, ez egy másik történet… 🙂  Vagyis a benzingőz hamar beoltott. 🙂

Emlékszel még az első autódra, versenyedre?

Az első versenyautóm egy utcai harcos volt, de annál inkább menő kis kereklámpás, amivel úgy járkáltunk mintha valakik lettünk volna… 🙂 Aztán elkezdtünk versenyekre járni, nézni a többieket, majd eldöntöttük, hogy próbáljuk meg mi is a zárt pályán való versenyzést. Először amatőr versenyeken vettem részt, több – kevesebb sikerrel. Majd elkezdtük mindezt élesben. Először navigálni kezdtem Szabó Attila Busmannak, és ezt évekig űztük RTE osztályban. Volt szerencsém több ember mellet ülnöm. Kakuk, Fecó Stb. Aztán úgy gondoltam én is kipróbálom a másik oldalt. 

Mentél versenyen valaha is időre? 🙂

Természetesen volt már olyan, hogy időre mentünk, de meguntam és elkezdtünk saját magunk szórakoztatására autózni és bíztunk benne a közönség is élvezni fogja.

A Család jelenléte mennyire fontos számodra a versenyek alatt?

A család az nekem fontos, mivel ez családi sport nálunk! 🙂 Támogatásuk, jelenlétük mindig kell, ugyanúgy, mint a barátoké, akik még mindig kitartóan ott vannak mellettem és természetesen szívják a vérem! 🙂

Ha Te nem indulsz az adott versenyen, elszoktatok menni csak úgy nézőnek?

A Szilveszter Ralin is voltunk leskelődni, ami igazán jó kis kikapcsolódás volt, de menni természetesen jobb rajta. A versenyzőket, sporttársakat, barátokat mindig megnézem a versenyeken inkognitóban, de természetesen csak akkor ha nem nekik szerelek vagy navigálok.

A nézőket nem szabad elhanyagolni!!!

A nézőket semmiféleképpen nem hanyagolom el, minden esetben megteszek a szórakoztatásukért mindent, ami tőlem és az autótól telik! Egy rajtceremóniáról kifele vagy egy gyorsasági szakaszon a közönséget látva, ahogy megérkezel, kezek a magasban, és a transzparenseket már messziről látod, ugyanúgy remeg a lábam mint nekik, hogy kiadja-e vagy nem és ez felbecsülhetetlen, megunhatatlan, ez termeli bennem az adrenalint.

Mik az idei tervek?

Az idei tervekről annyit tudok mondani, ahogy időm és energiám engedi, megteszek mindent, hogy a legtöbb versenyen ott legyek.

Ezúton szeretném megköszönni családomnak az önzetlen segítséget és minden téren a támogatást, különösen a Kedvesemnek Kis Andinak, Fiamnak Kis Bendének, Barátoknak Szabó Attila  “Busman”, Magda Róbert “M3”, Báló Gergely “Komáék”, navigátoromnak Bajzát Gábor “Bajúsz” és családjának Stb, Stb, Stb. Sorolhatnám a neveket, de az Stb.-ben mindenki benne van, aki számít, na és a csapatvezetőnknek László Pistinek is nagyon nagy köszönet!

 

 

Comments are closed.