Géringerék újra megcsinálták

Molnár Zoliék sajnálatos korai kiesése után újra bajnoki címet nyert a MARB Déli Régiójában Géringer Zolika. A fiatal, szuper tehetséges pilótával beszélgettünk a Da VINCI Rallye Sprint az EURO ONE Kupáért – MARB futam után.

Gratulálunk az újabb bajnoki címhez! Igazi férfimunka volt ez a bajnoki arany?

– Köszönjük szépen a gratulációt! Abszolút az volt! Nagyon nem volt egyszerű ezt így összehozni, ennyi szigorítás mellett, ilyen mértékben fejlődő “amatőr” mezőnyben. De újra megcsináltuk!

Mit éreztél amikor megtudtad, hogy Molnár Zoliék feladták a versenyt?

– Szomorú lettem, hiszen nekünk ezen a versenyen meg kellett volna mérkőznünk a déli régió év végi bajnoki címéért. Amikor megláttam, hogy húzza be a rescue, azonnal pattantam ki az autóból és mentem oda. Kevés az olyan ellenfél már ezen a szinten is, aki nem fúrja a másikat és ők pontosan ilyenek, ezért sajnáltam igazán a kiesésüket.

Felszabadult versenyzés volt onnantól részetekről?

– Innentől konkrétan kicsit kellemetlenebbé vált az egész. Viszonylag magabiztosan vezettük a versenyt és elkezdtem azon agyalni, hogy biztosan célba érjünk, ne siessünk feleslegesen, ne padkázzam le az autót, ne csússzunk túl féktávon stb. Sokkal nagyobb nyomás nehezedett a vállamra, mintha “csak” Zoliékat üldöztük volna. De szerencsére sikerült megoldanunk a feladatot!

Hogyan foglalnád össze az idei éveteket?

–  Eléggé kaotikusan indult úgy gondolom minden MARB-os éve, a szabályok miatt. A két kiesés ellenére is sikerült bajnokságot nyernünk. Úgy gondolom, hogy ha valaki ezt így év elején aláíratja velem, akkor megtettem volna. Boldog vagyok, hogy idén is rajthoz tudtunk állni tíz versenyen, amiből nyolcon sikeresen célba értünk és a kettő közül az egyiken volt műszaki gondunk. Soha rosszabbat!

Mi lehet számodra a jövőkép a raliban?

–  Erre a kérdésre nagyon nehéz jó választ adni. Én nagyon örülök annak is, hogy idáig el tudtunk jutni, hiszen számunkra ez is hatalmas szó. Azonban szeretném kipróbálni magam feljebb, amilyen mértékben lehetőségünk nyílik rá… Ha nyílik! De ez még a jövő zenéje! 🙂

Az idei évben még láthatunk valahol indulni?

–  Az idei évre letudtuk a versenyzést. Pihentetjük az autót, hiszen megérdemli, és gyúrunk a jövő évre! 🙂 

Köszönet jár édesapámnak, aki nélkül nem lennénk negyedszer bajnokok! Köszönet jár Jani bácsinak, aki mindig kitartóan szereli az autót! Köszönöm a navigátoromnak az egész évet és mindenkinek, aki bármilyen formában szurkolt nekünk és biztatott minket! Jövőre találkozunk!

Comments are closed.