Először versenyeztek élesben

Mindenki örül annak amikor ebben az elanyagiasodott sportágban egy őszinte, fiatal versenyzővel találkozhat. Stohl Ádám és navigátora Tar Ádám egy légből kapott ötletből egyszercsak a Bányásznapi Oroszlány Rali rajtjában találta magát és bár érték őket nehézségek a verseny folyamán, azért csak sikerült egy kategória harmadik helyezéssel hazatérniük. Reméljük ez még csak a kezdett a számukra. Ádival beszélgettünk a verseny után.

Mielőtt rátérnénk a Bányásznapi Oroszlány Rallye történéseire, egy pár mondatban bemutatnád az eddigi autóversenyzői pályafutásodat az olvasóinknak?

– Mondhatjuk, hogy az autóversenyzői pályafutásom abszolút most kezdődött, egy-két szlalom verseny kivételével nem indultam még élesben versenyen. A rallye nem áll messze tőlem, a munkahelyemnek köszönhetően láthattatok már egy felmatricázott Isuzuval az ORB mezőnye előtt menni reklámautóként. Idén Szombathely, Fehérvár és Veszprém Ralin is végigmentem.  A murvás versenyeken az autósport szövetséget segítjük, Fehérvár Ralin pedig kifejezetten reklám céljából autózunk. Ettől függetlenül gyerekkorom óta imádom a ralit, a versenyzést, a sebességet és mindent, ami ehhez kapcsolódik! 🙂

Ki az a magyar, illetve külföldi raliversenyző, aki egy kicsit is hatással volt rád?

Nekem Hevesi Pisti és Szauer Gergő, akik példaértékűek számomra, hihetetlen, hogy milyen tempót tudnak autózni az R5-k között és egyébként is az EVO a kedvenc autóm, de rengeteg mindenkit fel tudnék még sorolni. Ifj. Tóth János, Bútor Robi régen a Saxoval, Kőváry Barna jó ismerősöm, Veréb Zolival és csapatával is jó a kapcsolat. Azt gondolom sok jókezű pilóta van a mezőnyben.

Hogyan készültetek erre a versenyre?

A versenyre felkészülés nem sikerült teljesen, abszolút légből kapott ötlet volt, hogy induljunk. Az autónkkal pár éve még Magyari-Beck Szabi ment, neki is köszönöm a segítséget, ha bármi kérdésem volt, mindig segített. Tehát túl nagy felkészülésre nem volt lehetőségünk. Az autót leporoltuk, tettünk fel új gumikat, fékeket és pár kört sikerült csak menni vele. Volt egy kis olajfolyás az olajhűtőnél, így azt ki kellett szerelnünk, bízva abban, hogy ezeket a rövid gyorsokat probléma nélkül kibírja a motor. A felkészülésben sokat segített még Ifj. Fogarasi Attila és Papp Tamás is.

Halljuk hogyan éltétek át a versenyt az autóban!

– Hát a verseny maga tetszett, magammal nem voltam megelégedve, vagyis főként azzal, hogy hangosítás nélkül vágtunk neki a versenynek, gondoltam régen is mentek így már mások is. Sajnos rengeteg időt hagytunk bent a pályán… Az első kör után eltörött a kipufogónk, így gyakorlatilag semmit sem hallottam a navigátoromból, mutogatva próbáltunk levergődni a pályán. 😀 A negyedik gyorson lefelé sajnos ebből kifolyólag elvittem egy lassítót, ami súlyos másodpercekbe került.
 
Egy kategória bronzot azért csak sikerült szereznetek, így elsőre!
 
– Azt gondolom, hogy a kipufogó miatti teljesítményvesztés és a hangosítás hiányát figyelembe véve igazán előkelő ez a kategória harmadik hely. Igaz az utolsó gyorsaságin a mögöttem lévő kategória társunk kicsúszott, így már biztos volt a helyünk, de 40 mp-cel voltunk előtte, így nem valószínű, hogy azt a vizes pályán sikerült volna behoznia. 🙂

Folytatása következik?

A folytatáson nem gondolkoztunk, ha lesz a közelben valamilyen hasonló sprint verseny, azon lehetséges hogy újból kipróbáljuk magunkat. Az biztos, hogy az autó felkészítésére nagyobb hangsúlyt fogok fektetni.

Köszönettel tartozom minden barátnak, ismerősnek, aki akár egy jó szóval is támogatott minket, a navigátoromnak Ádámnak hiszen Ő szerelte az autót éjjelente, mikor a gyerekei aludtak. 🙂 A páromnak, hogy elviselte a sok nélkülem töltött órát, a FLOW Racing csapatának, Ifj. Fogarasi Atinak és Papp Tominak is a biztatásért és a versenyen kapott segítségért is. Külön köszi Muki!!!

Comments are closed.