Elindultak egy jó úton a Suzukival

Siska Ricsi megunta a Ladázást és a Rallye3 mezőnyében a cseppet sem gyenge 3-as kategóriában próbál szerencsét egy Suzuki Swift-el. A 7x Görbe Ralin szerettek volna egyre közelebb kerülni a kategóriatársakhoz és az autó “rezzenéseit” is próbálták minél jobban megismerni. Ricsi a verseny után arról beszélt, hogy már látja a hiányosságokat és a jövőben szeretnék kijavítani a hibákat. 

Már több, mint egy éve beszélgettünk utoljára, amikor is még egy Ladával versenyeztél a borsodnádasdi MARB versenyen. Hová tűnt az a gyönyörű kocka?

– Igen, így van, a verseny után pár héttel tartottunk egy rövid tesztet, ahol hatszáz méter után felrobbant a motorunk. Ezzel telt be az a bizonyos pohár és árultam ki a kocsi minden részét. Ami jelenleg Májkinál épül szépül.

Miért pont a Suzukira esett a választásod?

– Két okból döntöttem a Suzuki mellet, az egyik, hogy mivel konyhapénzből versenyzünk, ez egy sokkal tartósabb és fenntarthatóbb technika. A másik pedig, be kell ismernem, hogy vezetéstechnikailag sokkal közelebb áll hozzám az első-kerékhajtás… Nagyon sokat szenvedtem Zsigulikkal és be kellet látnom, hogy ez nem akar összeállni. Jelenleg úgy érzem elindultunk egy jó úton ezzel a kocsival.

Azért már ezelőtt a verseny előtt is indultál egy-két rendezvényen az autóval.

– Igen, Kiskunlacházán és Vácon szlalom versenyen indultunk a kocsival, mindkét verseny dobogót hozott. De ez a Rallye3 egy teljesen más kávéház. Ha valaki nem akar lassúnak tűnni ebben a mezőnyben, ki kell lépnie a komfortzónájából és nagyon keményen kell nyomni a gázt.

Hogyan készültetek erre a nem éppen rövid pályára?

– Már otthon megnéztem rengeteg belső felvételt, aztán a pályabejárás során mi is felvettük magunknak a pályát telefonnal, a szálláson ebből pontosítottuk az itinert, de még reggel a rajt várakozóban is végignéztem egyszer… 😂

A verseny folyamán, hogyan éreztétek magatokat az autóban?

– Teljesen jó volt a hangulat, talán az eddigi legstresszmentesebb versenyem volt és éreztem is, hogy magamhoz képest elég jól tudok kocsizni. Hála istennek egy pici technikai problémánk akadt, de az is csak utolsó gyorson.

Az autóval lesz még munkátok, hogy fel tudjátok venni a kesztyűt, a kicsit sem gyenge 3-as kategóriában.

– Iszonyat erős ez a 3-as kategória és ezen a versenyen a két nagyágyú ott sem volt. Kerék Norbiékra és Oberling Krisztiánékra gondolok. Az autón is kell fejlesztenünk már most tisztán látszanak a hiányosságok, amiben hátrányunk van a többiekhez képest, mégis a legtöbb másodperc ami bent marad, egyenlőre az bennem van. Ezek a srácok évek óta versenyeznek Suzukikkal, nekünk az első éles rali versenyünk volt vele. Pozitívan nézek a jövőbe és reménykedem, hogy a következő szezonban már oda-oda tudunk érni a környékükre.
 
Köszönöm a családi segítséget, hogy részt tudtunk venni ezen a versenyen! 🙂
 

Comments are closed.