Édesapja által került közel az autósporthoz Sárosi Tamás, azóta viszont már a saját útját járja és ő próbálja megfertőzni a ralizás szeretetével barátnőjét. A Bakonya Ralin együtt indultak, de sajnos a féltengelycsukló törése miatt a versenyt nem tudták befejezni. Tamással beszélgettünk a verseny történéseiről.
Első interjú veled az oldalunkon. Egy pár mondatban bemutatnád az eddigi autóversenyzői pályafutásodat az olvasóknak?
– Sziasztok! Apukám “rontott” el, hogy kiskoromban kivitt a régi hegyi versenyekre illetve Mecsek Ralikra. Itt kezdődött bennem ez az egész. 2014-ben kezdtem el szlalomozni, majd 2016-tól kezdtünk el mini ralizni, ott 2017-ben és 2018-ban teljes szezont tudtunk menni, ahol a kategóriánkban a Suzukikkal nagyon jókat meccseztünk! 
Idén sikerült arra a szintre eljutnunk, hogy el tudjunk indulni az első Rallye3-as versenyünkön, ami nekem hatalmas szó volt.
Mit tudhatunk az autóról és a csinos navigátorodról?
– Az autóválasztás annak volt köszönhető, hogy gyerekkoromban Samarában nőttem fel, így nagyon megkedveltem ezt a típust. 2010-ben került hozzám, teljesen nulláról építettük újra, amikor tudtunk, picit mindig fejlesztettünk rajta. Most értünk el arra a szintre, hogy van egy 1.3 A-s homológ autónk. A csinos navigátorom a barátnőm, másodszor ült mellettem, egyből bedobtam a mély vízbe, ahol mondhatom, hogy hibátlanul teljesített.
Hogyan tudtatok felkészülni a Bakonya Ralira?
– A felkészülés igazából az autó felkészítéséről szólt sajnos, amit nem így terveztünk. Két héttel a verseny előtt leszakadt egy dugattyú az éles motorban, így kénytelenek voltunk egy széria közeli tartalék motorral menni. Nagyjából az utolsó napokra sikerült megtalálni a megfelelő beállítást a széria motoron, elég sokat küzdöttünk vele.
Mi történt veletek a verseny folyamán?
– A verseny elején nagyon izgultam, jobban mint a navigátorom, amin meg is lepődtem. 
Rögtön az első gyorson az egyik bal kanyart nagyon kiengedtem és a partoldalon fordultuk el, illetve a harmadik gyorson picit megijesztettünk egy fotóst, de szerencsére nem lett ezekből semmi gondunk.
Sajnos nem sikerült befejnetek a versenyt…
– Igen, sajnos a negyedik gyors közepén eltört a jobb külső féltengelycsuklónk, nem tudtunk lejönni a pályáról, így kénytelenek voltunk feladni a versenyt, amit nagyon sajnáltunk, mert pont belejöttünk a dolgokba.
Mik a további tervek az idei évre?
