A “Nyugger Mester” tanítványával indul a Mitropa Kupában | Vár ránk a bajnokság – 2020

Vár ránk a bajnokság sorozatunkban az idei év vélhető főszereplőit szólítjuk meg, a tavalyi évről és az idei tervekről. Az idei évben is a Mitropa Kupában versenyző Mészáros Attilával és navigátorával Paukovics Lillával váltottunk pár szót. 

Mielőtt az idei év terveiről beszélnénk, egy pár mondat erejéig térjünk vissza a tavalyi évhez. Mi történt veletek, milyen versenyeken indultatok, milyen eredményeket sikerült elérnetek? 

Mészi: Kicsit előrébb tekintenék egy évvel. A 2018-as hazai, “szerteszét” bajnokság után jött a gondolat, hogy ebből elég lesz ennyi (jóból is megárt a sok, hát még ebből)! Mivel már jártam turistaként eleget külföldi rendezvényeken és mindig bámultam ki a fejemből, hogy ott azt, hogy lehet zökkenőmentesen, illetve egész pici csúszásokkal megoldani, úgy gondoltam most szereplőként is kipróbálom. A Mitropa Kupa sorozatot választottuk, közösen a család és szerelőim, segítőimmel egyetértésben. A kezdetektől szerencsésen indult az év annak ellenére, hogy nem tudunk nyelveket, de mégis mindenki segítőkészen és barátként fogadott minket. A Mitropás szezont kettő ORM futam indítja, amiről érdemes tudni, hogy neveztek minket a nemzeti futamukba is, ami a későbbiekben az eredmények alapján éves harmadik helyezést jelentett. Amihez azért még részt kellett hogy vegyünk és teljesíteni sem ártott a W4-Rallyet. A sorozat ellátogat még horvát, szlovén, olasz és német területekre, tehát a közeli szomszédos országokban zajlik. Rajthoz álltunk hét versenyen, amiből mindössze egyszer kellett műszaki hiba miatt kiállnunk. Az éves végeredményünket azonban már nem befolyásolta, mert ezt már biztosítottuk jóval előtte. 2019-ben abszolút harmadik helyen végeztünk a Historic Mitropa Kupa sorozatban!

Mivel másabb a Mitropa Kupa sorozatban indulni, mint a hazai pontvadászatban?

Mészi: Számomra a 70-80-as éveket idézi. A hangulata, ami a szervizparkban és a gyorsaságik mentén érződik, megnyugtató, kellemes és sportszerű versenyzést biztosít mindenki számára. A Mitropa mint olyan, egy igazi család, olyan hangulatot teremt most már több mint ötvenöt éve, amiért szerintem mindenki szívesen jön vissza, évről-évre…

A szavaidból azt veszem ki, hogy 2020-ban is a Mitropa Kupában való részvételt részesíted előnyben…

Mészi: Jól vetted ki, valóban ismét regisztráltunk 2020-ra a Scar Ungheria SE színeiben indulunk. Most már végre állandó navigátorral, aki NŐBŐL van, ugyan nem vér, de nem is “Gucci” folyik az ereiben, hanem szerintem a százkettes és a nullás oil keveréke lehet, nagyon érti a dolgát. Teljesen ismeretlenül ültünk össze tavaly a 3Stadtén, ahol sikeresen “vizsgázott”. A csapathoz harmadik nőként, csapatvezetőként érkezett “MAMA”, akit szerintem nem kell bemutatnom. Több mint negyvenegy-néhány száz éves család, baráti kapcsolat fűz össze minket, nekik köszönhetem, hogy közel tartottak a tűzhöz, amíg kihagytam néhány évet az aktív verseny időszakomból.

Az autó átesett a szokásos év eleji ráncfelvarráson?

Mészi: Igen, már aktuális volt csinosítani a paripát is. Kettő évet szaladt komolyabb revízió nélkül, ami dicséretes számunkra. Két állandó segítőm, szerelőm, Miklós és egykori “leg” navigátorom Lipike, az örök veteránom segítenek az autó felkészítésében. Ők kísérnek minket akár a világ végére is, nélkülük nem létezne a csapat!

Hány versenyt terveztek az idei évre, milyen eredménnyel lennél elégedett a bajnokság végére? 

Mészi: Tervezni mindig bátorság kérdése, de ahhoz, hogy eredményesen zárjuk majd az idei évet is, legalább hat futamon kell célba érni. Ugye tudjuk, hogy itt ismételni mindig a legnehezebb, de mivel csapatvezetőnk megszokta már ezt, ezért nem csak én őrülnék a tavalyi eredményünk megismétlésének, de ez az elvárás mindenkitől. Összeállt minden, így hát nincs más hátra…
Örök hálával adózom családomnak, nagyon közeli barátaimnak, akik nélkül ezt nem tudnám
teljesíteni!

Mi vesz rá egy-egy fiatal hölgyet, hogy navigátorkodjon?

Lilla: Sokat szereltünk apukámmal már gyerekkoromban autókat. Akkor még Trabantot, Wartburgot, Skoda 120-ast. Benzingőzös volt már a gondolatom is, mire a volánhoz ülhettem, akkor álmodtam meg, hogy én a száguldás nélkül nehezen tudok majd élni. A kezdeti lépcsőfokok megtartásával most juthattam el oda, hogy kifogtam egy “apa-tanárt”, aki mellett nem csak navigációs tudásomat tudom kamatoztatni és fejleszteni, hanem a vezetéstechnikai fogásokat is elleshetem élesben. Igazi “ucccsó mohikán” jól mozogja ki a nehezebb helyzeteket is, ezért abszolút biztonságban érzem magam.

Miben tudsz verseny közben segíteni egy olyan rutinos rókának, mint a Mészi?

Lilla: Tudományos megközelítésből a férfiak a női utasításra századmásodperccel gyorsabban reagálnak, ezt már érzékeltem többször is a “róka” mozgásán. Etapon se boldogulna nélkülem, megy amerre a szeme lát… 🙂 Viszont sisakban csupa fül, parancsomra vár és maradéktalanul bízik bennem. Ez nekem is megnyugtató, így a színpadon teljes az összhang köztünk, a jelentős korkülönbség ellenére is…

Vannak további terveid is az autósportban?

Lilla: Szeretnék egyszer a versenyautóban bal oldalon ülni, mikor a rajtoltató bíró beszámol. Most igyekszem ezért tanulni, tanulni, tanulni, remélem nem sokat kell rá várnom, mert fogytán a türelmem. 🙂 Álmodom sokszor, hogy versenyzem és remélem ez hamarosan beteljesül, mert “merj nagyot álmodni” tartja a mondás…


Comments are closed.