A győzelem édes íze

Kijelenthetjük, hogy Janovich Roland az idei Rallye3-as mezőny egyik legtehetségesebb versenyzője. Az elmúlt évben és az előző versenyen még csak közelében járt a győzelemnek, a magyarbólyi versenyen viszont már meg is szerezte azt! Rolanddal beszélgettünk a győzelem édes ízéről. 
A múltkori versenyen még csak közel jártatok a győzelemhez, most pedig már meg is van az első hely. Milyen érzés kerített hatalmába a célban???

– Sziasztok! Igen, most végre sikerült az első helyet megszerezni. Nagyon jó érzés volt, szinte elmondhatatlan! Mindig is ez volt az álmom, hogy versenyt nyerjek. Rengeteg munka van ebben, nem csak a részemről, hanem az egész csapat részéről is. Bevallom, a sírás kerülgetett a célba érkezés után, mikor láttam mennyire örülnek a fiúk-lányok.

Akkor halljuk mi is történt veletek a magyarbólyi versenyen.

– Ezen a versenyen általában esik az eső, én meg utoljára Orfűn 2016-ban mentem vizes körülmények között, ahol az első gyorson fel is borultunk. Ezért tartottam egy kicsit ettől a versenytől. A mentális és technikai felkészülésre így még nagyobb hangsúlyt helyeztünk. Ezek után a legjobban sikerült számunkra az egész nap! Karcmentesen megúszta az autó és még élveztük is a hat kört. Tetszett! Én szeretem a csúszkálós, keresztbe-autózós stílust, ami most jól jött. 🙂 Nem volt technikai problémánk, minden hibátlan volt. Örülnék, ha egész évben ilyen versenyeket sikerülne teljesítenünk.

Az eső megnehezítette a versenyeteket?

– A szervizt mindenképpen, de a sorban állás sem volt túl kellemes így, hogy egész nap esett. A gyorsaságik viszont nem voltak sokkal nehezebbek, mint száraz körülmények között. Hála az esőgumiknak és a jól beállított futómű geometriának, nagyon jól tudtunk haladni. Sárosi Soma csapatmérnököm hangolja az autó futóművét és a motorját is, nagyon jól végzi a dolgát versenyről versenyre. Köszönöm neki! Most próbáltam ki életemben először igazi vízre való versenygumit, hihetetlen milyen tapadást adnak! 🙂 Itt szeretném megköszönni Gyöngyösi Marcinak és Májkinak a segítséget ez ügyben.

A hat gyorsaságiból négyet nyertetek és csak kettőt engedtetek át más párosnak! Érezted ezt a fölényeteket az autóban ülve?

– Az első körben fogalmam sem volt a beíróban, hogy ki mennyire gyors hozzánk képest, hogy mi hova férünk be, de nyertünk. Innentől próbáltam tartani a tempót és egyformákat menni. A fehér aszfalton nem volt könnyű, főleg, hogy féltávon felszáradt az út. A negyedik gyorson felraktuk a slick gumit, ez nem bizonyult jobbnak. Az ötödik körben mire mi sorra kerültünk, elkezdett szitálni az eső, az élmezőny meg előttünk lement szinte szárazon. Ebben a körben sokat kaptunk, de ez így volt izgalmas, ez a rali! Az utolsó gyorsaságin sikerült megint nyernünk, nagyon élveztük azt a kört!

Mennyire kell összeszedettnek lenned a verseny folyamán, hogy ne hibázzál a nehéz időjárási körülmények ellenére sem?

– Nagyon képben kell lenni, nem fér bele egy kis hiba sem. Esőben egy Zsigulival elég könnyű megpördülni, főleg az ilyen saras pályán. Ez benne a kihívás. A navigátorommal, Májkival a rajt előtt át szoktuk beszélni a stratégiát, hogy mit, hogyan kellene csinálni, mire figyeljünk. Ez óriási segítség. 🙂

A két verseny eredménye alapján, lehet esélyetek a bajnoki címre?

– Erről szerintem még korai beszélni, sok verseny van még hátra. Viszont minden tőlünk telhetőt megteszünk azért az egész csapattal, hogy év végén bajnokok legyünk!

Köszönöm a szervizcsapatnak a hibátlan, pontos és gyors szervizelést! Öcsi, Márkó, Bazsi, Ternó köszönöm, hogy az esőben is kitartottatok! Köszönöm Májkinak és Somának a sok önzetlen munkát, amit az autóba és a támogatásomba fektetnek! Köszönöm a lányoknak is a segítséget és hogy nem hagynak éhen halni napközben. 🙂

 

Comments are closed.